„… nem megváltoztatni akarom azt, aki hozzám fordul, hanem megérteni. Nem megmondani neki, mit tegyen, hanem vele együtt átélni azt, amit ő nem tud átélni. Ez a legfontosabb. Miközben átélem vele, és hozzásegítem, hogy ő átélje, ugyanakkor külső rálátásom is van a helyzetre, a problémájára. Ettől más ez a szakmai segítség.” (Kulcsár Éva)

A pszichológia sokáig akadémikus diszciplínaként volt csak jelen. Mint hivatás a XX. század során kezdett kibontakozni, Magyarországon az 1970-es végétől kezdve beszélhetünk alkalmazott pszichológiáról. Az Európai Pszichológiai Társaság által közölt adat szerint az egy pszichológusra jutó lakosok száma 1850 fő volt 2003-ban. Azonban nem csak a kliensek, hanem az őket kezelni képes szakemberek száma is növekedett, de a társadalmunkban még mindig nem alakult, ki egy reális és egységes pszichológuskép.

Amit a pszichológusok munkájáról gondolunk

Az emberek többsége rendelkezik néminemű információval a lélekgyógyászokról, azonban ezek sokszor tévesek. Egy piackutatás a magyar lakosokat kérdezte meg a pszichológus, pszichiáter illetve pszichoterapeuta munkáját illetően.  A legtöbben olyan általános válaszokat adtak, mint; „lelki problémákkal foglalkozik, beszélget, meghallgat, kikérdez”. Összességében legjobban a pszichológus, legkevésbé a pszichoterapeuta tevékenységét ismerték. Minden második válaszadó az internetet jelölte meg első helyen a lelki egészséggel kapcsolatos tájékozódási formák közül. Második helyen az újságokban és magazinokban található témába vágó cikkek álltak.

Amit a pszichológusok csinálnak

A pszichológus, emberekkel, a lélek rejtelmeivel foglalkozik, mely során a lelki problémák kezeléséből fakadó állandó érzelmi terhelésnek van kitéve. Munkája társadalmilag is hasznos tevékenység. Az emberek javát szolgálja azzal, hogy megóvja és helyreállítja az egészséges személyiségüket, valamint növeli alkotó- és munkaképességüket.

A pszichológusok három fő területen – a gazdasági élet különböző részein, a nevelésügyben, és az egészségügyben – dolgozhatnak. Valamint az oktatásban és a kutatásban is szükség van a munkájukra.

A pszichológusok személyiségjegyei

A pszichológusoknak a minőségi és igényes munka nyújtásához meg kell felelnie az alábbi követelményeknek: jó egészségi állapot, erős idegrendszer, jó állóképesség, jó megjelenés, önállóság, rugalmasság, intelligencia, kreativitás, eredetiség, humorérzék, jó kritikai érzék, nyitottság, érthető fogalmazásmód, meggyőző kommunikáció, objektivitás, empátia kiegyensúlyozottság, következetesség, problémaérzékenység, emberszeretet, kontaktusteremtés és támasznyújtás. Ezek a pályakövetelmények a különböző területeken dolgozó pszichológusokra más-más mértékben, de jellemzőek kell, hogy legyenek.

A A pszichológus bejegyzés először Petró Kata-én jelent meg.

Elégtelen pszichológuskép

Magyarországon a rendszerváltás óta a pszichológia egyre nagyobb teret kapott. Azt gondolhatnánk, hogy felvilágosultabbak lettünk, és az internet térhódításával egyre több forrásból szerezhetünk információt a szakmáról és a segítségnyújtásról. Azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy a pszichológushoz kerülők kis része tudja csak, hogy mi fog a szakembernél történni.  Más segítő szakmával kapcsolatban többségünknek sokkal pontosabb képe van. Tudjuk, hogy hogyan segít a természetgyógyász, és tisztában vagyunk azzal is mire lehet számítani egy kineziológusnál.

Ezzel szemben a „pszicho” beavatkozás legtöbbünk számára megfoghatatlan, idegen és ismeretlen. Nem személyes tapasztalataink, hanem főként a filmekben látott pszichológusokat megformáló színészek alapján alakítunk ki torz elképzeléseket. A pszichológusnál történő beszélgetés misztikus mivolta „természetességéből” fakad. Hiszen gondolhatjuk úgy, hogy a szakemberrel „csak” beszélgetünk, beszélgetni pedig bárkivel lehet.

A pszichológusokat természetfeletti képességekkel ruházzuk fel, gondolatolvasónak, manipulatívnak is képzelhetjük őket. Számtalanszor hallottam már én is, hogy a pszichológusokkal vigyázni kell, mert folyton figyelik, elemzik, analizálják az embert. Az az elképzelés sem ismeretlen számomra, hogy aki pszichológus lesz maga is beteg. Különben hogy jutott volna arra az elhatározásra, hogy ezt a hivatást válassza.

Aki pszichológushoz jár bolond

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy társadalmunkban a pszichológus felkeresése sokszor egyet jelent azzal, hogy valaki nagy bajban van. Problémáit képtelen megoldani, esetleg meg is bolondult. A segítségkérés halogatásának oka lehet a negatív társadalmi attitűd és a félelem érzet. Valamint a pszichológusokat körül vevő misztikum és a munkájukról alkotott homályos elképzelések is.

Akad, amikor csak a legvégső esetben és külső kényszerre fordulunk pszichológushoz. Nem saját akaratunkból tesszük és pont ezért nem is leszünk motiváltak a gyógyulásra. Azonban, ha önálló döntés alapján keresünk fel egy szakembert, a segítségkérést gyengeségként és szégyenként is megélhetjük. A negatív megítéléstől tartva sokszor hallgatjuk el mások elől, hogy terápiára járunk.

A szemléletváltás fontossága

De vajon miért van az, hogy életünk során számos más problémával találkozva, nem restellünk szakemberhez fordulni, viszont a legősibb gyógyító eszközünket, a segítő kommunikációt nem vesszük igénybe, vagy ha mégis akkor hallgatunk felőle, holott egyre több adatunk van már arról, hogy a betegségeket lelki úton is befolyásolhatjuk? Nem szégyelljük, ha fogorvoshoz megyünk, nyíltan beszélünk róla és az is egy magától értetődő dolog, hogyha elromlott valami és nem tudjuk megszerelni, szakemberhez fordulunk.

Fontos lenne a társadalom hozzáállását megváltoztatni a pszichológusokkal és a hozzájuk forduló emberekkel kapcsolatban. Sok ember mentális jóléte és boldogsága múlhatna ezen a szemléletváltáson.

A Miért nem járunk pszichológushoz? bejegyzés először Petró Kata-én jelent meg.

A A félkegyelmű, a hülye és a bolond bejegyzés először Petró Kata-én jelent meg.

A A mentális problémák megítélésének magyar vonatkozásai különböző korokban bejegyzés először Petró Kata-én jelent meg.

A A beszéd „gyógyító” ereje bejegyzés először Petró Kata-én jelent meg.